A következő években kezdenek nyugdíjba vonulni a Ratkó-korszak gyermekei: az 1950-es években a Rákosi-diktatúra erőltette a gyerekvállalást, tilos volt a terhességmegszakítás, emiatt egy rendkívül népes generáció született. Az ő gyermekeik jelentették a 70-es években az utolsó csúcsot a hazai demográfia történetében. (A Ratkó-korszak a nevét Ratkó Anna egészségügyi miniszterről kapta.)
A Ratkó-gyerekek esetében több százezer, potenciálisan nyugdíjaskorba lépő emberről van szó, aminek következtében az évtized végére több mint felével ugrik meg az öregségi nyugdíjkorhatárt évente elérők száma (105 ezerről 160 ezerre). Magyarország már így is lassan a hárommillió nyugdíjas országa lesz, így egy igencsak népes generáció nyugdíjba vonulása rendkívüli megterhelést jelent majd hazánk nyugdíjrendszerének. Ez különösen annak tükrében riasztó, hogy egyre kevesebb gyerek születik, így kevesebb az aktív korú munkavállaló, vagyis az eltartó.
A Ratkó-generáció nyugdíjazása azért is vethet fel érdekes kérdéseket, mivel ez az első igazán tömeges generáció, mely úgy megy nyugdíjba, hogy sokan közülük önfoglalkoztatóként, vállalkozóként dolgoztak utolsó munkahelyükön. Vagy minimálbérre bejelentett állásból éltek, illetve épp a korhatár betöltése előtt bocsátották el őket. Ráadásul egy folyamatosan változó jogszabályi környezetben igénylik meg az időskori ellátást. Több kutató is úgy véli, elszegényedés vár erre a generációra. Hogyan látják a lehetőségeiket és a jövőjüket az érintettek? Tisztában vannak azzal, hogy az állami nyugdíjból minden bizonnyal már nem fognak tudni megélni? Milyen megtakarítók azok, akik hamarosan nyugdíjba mennek?
Vállalati nyugdíjalap és a reménykedés
"Mindenki kilátástalannak látja a helyzetet, ami biztos, az a halál, nem a nyugdíj" – mondta a hvg.hu-nak az 59 éves Katalin, aki a szolgáltató szektorban dolgozik pénzügyi területen. Ő már épp nem fért bele a 2011-ben életre hívott jogszabály adta lehetőségbe, mely a nők számára biztosította a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulást – a szakiskola elvégzésének ideje neki már nem számított bele a munkaviszonnyal eltöltött évekbe. Sajnálja, mert több barátnője is élni tudott ezzel az opcióval, és "most magasabb nyugdíjat kapnak, mint amennyi a fizetésük volt". Mivel ez az alternatíva kiesik, Katalin saját számításai szerint így 63 éves korában mehet el nyugdíjba, bár "3 év alatt még rengeteg minden történhet, a nyugdíjkorhatárt is még feljebb emelhetik".
 |
|
A változó jogszabályi környezet sem a stabil nyugdíjrendszer képét erősíti Fotó: Fazekas István |
A nyugdíjas éveire Katalin úgy készült, hogy ő és a cége is, ahol dolgozik, befizetnek utána egy összeget egy vállalati nyugdíjalapba. Katalin pontosan nyomon követheti, hogy mennyi pénz van a számláján. Ez az összeg egészítheti ki a vékony állami nyugdíjat; utóbbinak az összegéről egyébként Katalinnak fogalma sincs. Ez komoly probléma, hiszen nem tudja, hogy azt az életszínvonalat, amelyet eddig az átlagosnak mondható fizetéséből biztosított magának, nyugdíjba vonulása után is tudja-e tartani. Az átlagnyugdíjjal, mely 2011-ben 93 ezer forint körül volt, Katalin egyáltalán nem lenne elégedett. Ebből szerinte csak hónapról hónapra lehet vegetálni. Szerinte minimum 140-150 ezres nyugdíj kellene a normális megélhetéshez, hogy miután az ember végigdolgozta az egész életét, ne kelljen alapvető dolgokról is teljesen lemondania. Fizetéséből egyszerűen nem tud félrerakni, de szerinte ennyi idősen már nem feltétlenül a megtakarításra kellene fókuszálni, hanem annak a gyümölcseit kellene élvezni.
Katalin azzal kalkulál, hogy nyugdíjasként is vissza kell majd járnia dolgozni, bár ez nem esne nehezére, mivel még nem érzi magát öregnek, és szívesen maradna jelenlegi munkahelyén is, amivel természetesen pénzügyileg is komolyabban meg tudná támogatni havi jövedelmét. "Ugyanakkor a közszférában idén júliustól már nem lehet egyszerre munkabért és nyugdíjat is kapni, nagyon remélem, hogy ezt nem terjesztik ki a privát szférára is" – fejtette ki Katalin.
"Borravalós szakmából jövök, 55 ezres nyugdíjra számíthatok"
Én vállalkozóként dolgozom, így nálam rugalmasabb az, hogy mikor tudok elmenni nyugdíjba – mondta a hvg.hu-nak az 59 éves Éva, aki egy budapesti szépségszalont üzemeltet. Ő tisztában van azzal, hogy neki még legalább 3 éve van a nyugdíjba vonulásig, de mivel az utóbbi években is folyamatosan változtak a jogszabályok, nem követte, hogy akkor rá most pontosan mi vonatkozik.
Ráadásul Éva mindig is a szolgáltatóiparban dolgozott, sokáig a vendéglátás területén, ami tipikusan alacsony bérezésű, viszont borravalós szakma. “Egy fodrász ismerősöm nemrég ment el 40 év munkaviszony után nyugdíjba, havi 55 ezer lett a nyugdíja” – érzékeltette a helyzetet Éva. Ő jelenleg egy önkéntes kasszába fizet be havonta egy “szerényebb” összeget, további megtakarításra nincs lehetősége. Három alkalmazottat foglalkoztat, meg kell birkóznia a magas költségekkel is. Ő is azzal számol, hogy nyugdíjba vonulása után is dolgoznia kell majd, nem szeretne otthon maradni. Azt látom az ismerősi körömben, hogy aki csak meg tudja valahogy oldani és egészséges, az nyugdíj mellett is dolgozik, mivel a nyugdíjából nem tudja magát eltartani – mondta Éva. Több olyan barátnője is van, aki megszüntette vállalkozását, mivel nem tudta kitermelni annak fenntartását. Dolgozni viszont továbbra is szeretne, elvállalna bármilyen munkát, de “ennyi idősen már senkinek sem kellenek”.
| Így tudnánk nyugdíjunkat megtervezni |
|
Virtuális egyéni számla, pontrendszer vagy teljesen privát biztosítókra alapozott nyugdíjrendszer? Tulajdonképpen bármelyik opció jó lenne ahhoz, hogy a járulékfizető állampolgároknak valamilyen fogalmuk legyen arról, nyugdíjba vonulásukkor milyen összegű vagy jövedelmükhöz, esetleg a mostani nyugdíjakhoz képest milyen arányú ellátásban részesülhetnek. Bár arról szakmai vita van, hogy igazságos-e ma forintra pontosan megmondani, hogy mennyi nyugdíjunk lehet évtizedek múlva az időközben változó környezetben, annyi azonban biztos, hogy a változó demográfiai, társadalmi és gazdasági keretrendszer közepette az állampolgárok egyre inkább tudni szeretnék, pontosan milyen kondíciókra is számíthatnak nyugdíjba vonulásukkor. Magyarországon egyelőre úgy tűnik, bizonyos mértékig egy egyéni számlás opció valósulhat meg, bár ez a rendszer nem biztosít majd rendelkezést az állampolgári befizetések felett, célja csupán az, hogy a biztosított követhesse a foglalkoztatója által teljesített járulékbevallást. Ezt azonban az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közlése szerint nem lehet számlának nevezni, csupán lekérhető és folyamatosan frissülő adatbázisnak. A hazai sajátos egyéni számlás megoldás mellett szólni kell még az öngondoskodás fontosságáról is. Mint ahogy azt a példák is mutatják, a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolása után sokan az állami rendszerből rendkívül alacsony összegű nyugdíjra számíthatnak majd, így a Magyarországon elérhető nyugdíjcélú megtakarítások szerepe felértékelődik, aki teheti, annak mindenképpen érdemes erre is félretenni. |
Munkanélküli lét és a családi örökség dobra verése
Napra pontosan kiszámoltam, hogy mikor fogok tudni elmenni nyugdíjba, mire nem sokkal később kirúgtak – mesélte az 58 éves Dóra, akit egy évvel ezelőtt küldtek el a munkahelyéről, ahol PR-menedzserként dolgozott. Dóra esete azért is különösen érdekes, mert 37 évnyi munkaviszonnyal rendelkezik, így elég sok járulékot is befizetett már a közös kalapba. Kalkulációi szerint a jelenlegi szabályozások értelmében nyugdíjba majd csak 64 évesen tud elmenni. Az még hat év, és ilyen idősen szerinte már nincs esélye munkát találni. Így gyakorlatilag a családja biztosítja a megélhetését.
 |
|
A legtöbb nyugdíj előtt álló munkavállaló nyugdíjba vonulása után is tovább dolgozna - szükség van a pénzre. Fotó: Fazekas István |
Ha kap is majd nyugdíjat, Dóra szerint az nevetségesen alacsony összegű lesz. Amikor még volt állása, akkor a vállalati nyugdíjalapba is befizetett, emellett pedig olyan biztosítással rendelkezett, melyet akkor kaphat majd meg, ha nyugdíjba vonul. Ezt már nem tudták fizetni, így a biztosítás tovább már nem gyarapodik, és más megtakarításra sincs a családjának pénze. Mai tudásával élve azonban egy fillért sem fizetett volna be az állami rendszerbe, valamilyen módon elkerülte volna a járulékfizetést, mivel az állam gyakorlatilag adományként kezelte az így befizetett összegeket, nem jártak el felelősen a befizetésekkel.
Az ő családjának helyzetét ugyanakkor az is nagyban befolyásolja, hogy a férje orvos egy kórházban, így rá is vonatkozik majd a "munka vagy nyugdíj" szabálya, bár neki van még pár éve az itt érvényes 62 éves nyugdíjkorhatártól. "Ha ez a szabály azonban akkor is élni fog még, akkor nem tudom, hogy mi lesz. Elképzelhető, hogy el kell adnunk a nagymama lakását, amit a fiunknak tettünk félre" – hangsúlyozta Dóra.