A rezsi, az élelmiszer és az egészségügy után a rekreáció és kultúra következik a költekezési sorrendben, ez a havi kiadásaik 7,1 százalékát teszi ki, kissé lemaradva az uniós átlagtól (8,2 százalék). Az olvasásnál árnyalatnyi az eltérés, hiszen az EU-ban 1,3 százaléknyi a könyvekre, újságokra fordított pénz, míg Magyarországon 1,2 százalék. Ruhavásárlásban azonban nagyon visszafogottak a magyar nyugdíjasok, ebben csak a bolgárok, románok és a lettek költenek kevesebbet bevételeikhez képest.
A brit nyugdíjasok mottója: "az én házam az én váram", ennek megfelelően egész Európában ők költik jövedelmük legnagyobb hányadát (8,3 százalék) bútorokra, háztartási berendezésekre és otthonuk karbantartására. Magyarországon a havi kiadások 4,4 százalékát teszi ki az otthon szépítése, ami az uniós 5,4-es átlagot közelíti meg.
Az osztrák nyugdíjasok pedig imádják a szervezett üdüléseket, e célra havi jövedelmük 4,3 százalékát fordítják. Ezzel szemben a dán nyugdíjasok inkább önállóan szervezik utazásaikat, vagyis nem szívesen fizetnek az utazási irodák szolgáltatásaiért. Meglepő módon a montenegrói nyugdíjasok költenek legtöbbet ruházatra és cipőre (havi jövedelmük 6,1 százalékát). Őket Málta és Görögország követi a sorban. A magyarok megközelítőleg az európai átlagnak megfelelő arányú összeget adnak ki e célra.