45 év múlva már csak 8 millióan leszünk Magyarországon, a társadalom elöregedése folytatódik, a nők egyre későbbre halasztják a gyermekvállalást vagy egyáltalán nem is vállalnak gyereket. Mindez pedig oda vezet, hogy 45 év múlva már két aktív korú magyarnak kell eltartania egy nyugdíjast. Azért nem kell félni a jövőtől, jelenleg három olyan nyugdíj-megtakarítási termék is van a piacon, amely adókedvezménnyel egybekötve segít felkészülni a nyugdíjas évekre. Az alábbi cikkben az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla és a nyugdíjbiztosítás adta lehetőségeket mutatjuk be.
Kezdenek felébredni a magyarok
- A 2014-es adatok alapján a szerződések számát tekintve a legnépszerűbb konstrukció az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) volt, amelyből tavaly a magyarok több mint 1,1 millió szerződéssel rendelkeztek, az egy szerződésre jutó vagyon pedig közel 1 millió forintot tett ki.
- Ha az egy szerződésre jutó vagyon szerint állítjuk fel a sorrendet, akkor a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) vezetné a sort, ugyanis itt már közel 3,5 millió forint volt tavaly átlagosan a számlákon.
- A nyugdíjbiztosításoknak még van behoznivalójuk: bár a szerződésszám duplája a NYESZ-es adatoknak, szerződésenként hozzávetőlegesen csak negyedmillió forintot helyeztek el a megtakarítók. Igaz, a konstrukció csak 2014 januárjától érhető el, és a vagyon a rendszeres befizetések révén folyamatosan nő.
- Mivel mindhárom konstrukció széleskörűen, többnyire az ügyfél választásának megfelelően fektet be, a választásban nagy szerepe van a költségszinteknek, vagyis annak, hogy a piaci hozamból mennyit tesz zsebre a szolgáltató. Az MNB a unit-linked termékeknél létező, vagyonarányos teljes költségmutatót (TKM)a többi termékre is kiszámolta , amiből kiderült, hogy az ÖNYP-t lehet a legkisebb költségű terméknek hívni a három közül, míg a felső határ szerint a nyugdíjbiztosítások jelenleg a legdrágább nyugdíj-megtakarítási termékek. Érdemes tehát a legalacsonyabb költségterhelésű, egyedi megtakarítást választani. Ha pedig módunk van rá, akkor kombinálhatjuk is ezeket, de érdemes figyelembe venni, hogy az egy évben összesen igénybe vehető adójóváírás nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.
ÖNYP
Az ÖNYP-k felfutását kezdetben nem az egyéni, hanem a munkáltatók általi befizetések segítették, azonban az egyéni hozzájárulás aránya 2014 utolsó negyedévében csúcsot döntött, akkor a pénztári számlákra befolyó pénzek több mint 80%-át tették ki a pénztártagok befizetései, de az idei első negyedévben is 66% felett volt az arány.
Mindhárom nyugdíj-megtakarítási formát támogatja az állam, az ÖNYP esetében 20%-os adójóváírással gyarapíthatjuk a befektetéseinket minden évben, maximum évi 150 ezer forintig. Ez azt jelenti, hogy évi 750 ezer forintos megtakarítás mellett lehet teljesen kihasználni az adókedvezmény mértékét. Mivel egy pénztáron belül csak egy portfóliót választhatunk a megtakarításainknak, sokan választják azt a megoldási lehetőséget, hogy több pénztárnál vezetnek számlát, így eltérő kockázatosságú portfóliókat is tarthatnak. Tavaly több pénztár portfóliója is kiemelkedően teljesített, a legjobb 10 portfólió éves nettó hozama minden esetben 10% felett volt:
Ha az ÖNYP mellett döntünk, fontos tudni, hogy minél többet fizetünk be tagdíjként, arányosan annál több marad az egyéni számlánkon, ugyanis a befizetések tartalékok közötti felosztása sávosan történik (törvényi szabály szerint az éves befizetésből 10 ezer forintig annak 90%-át, a felett pedig a befizetett összeg 94%-át köteles a pénztár az egyéni számlánkon jóváírni, a többi a működési és likviditási tartalékba megy). Továbbá az is fontos, hogy míg például a magánnyugdíjpénztáraknál nem kötelező a tagdíjfizetés, addig az ÖNYP-knél már igen (ennek kötelező mértéke pénztáranként eltér), adójóváírást pedig a munkáltatói befizetések után nem igényelhetünk.
Nyilván sokakat érdekel az is, hogyan juthatunk hozzá a pénztári befizetéseinkhez. Két eset lehetséges:
- A nyugdíjkorhatár betöltése előtt szeretnénk kivenni a pénzt, vagy
- már elértük a nyugdíjkorhatárt, így jogosultak vagyunk a kifizetésre.
A fenti két eset már csak azért sem mindegy, mivel eltérő az adó mértéke is. Nyugdíjkorhatár előtt ki kell várnunk az ún. 10 éves várakozási időt és a várakozási időt követően is csak a befektetések hozamát tudjuk adómentesen felvenni, a tőkerészt jelenleg 16%-os SZJA és 27%-os eho terheli. Azonban a tőkerész adóterhe is fokozatosan csökken: a 10 éves várakozási időt követő 2 év után a tőke 90%-a adózik, ezt követően pedig minden évben a tőke adóterhe 10 százalékponttal csökken, így 21 év után jutunk hozzá adómentesen a befizetett tőkéhez.
A nyugdíjkorhatárt elérők sem lélegezhetnek fel teljesen, nem mindegy ugyanis, hogy 2012. december 31-e előtt vagy után kötötték-e meg a szerződést. Ha előtte, akkor a nyugdíjkorhatár betöltése esetén adómentesen felvehetik a tőkét és a befektetések hozamát is, ha a tagsági viszony elérte a 3 évet. Ha pedig utána, akkor itt is érvényes a szerződéskötéstől számított 10 éves várakozási idő, ezután viszont a tőkerész és a hozam is adómentes lesz.
NYESZ
Ha szerződésszámban nem is, az egy számlán lévő vagyon mértékében toronymagasan vezetett tavaly a NYESZ. Az ÖNYP-vel szemben ezt a megtakarítási lehetőséget főként azok választják, illetve azoknak lehet előnyös, akik saját maguk szeretnék meghozni a befektetési döntéseiket és aktívan szeretik kezelni a pénzügyeiket. Ez az előny egyben hátrányt is jelenthet, hiszen rendszeres odafigyelést igényel, pozitívum viszont, hogy a minimum 5 ezer forintos számlanyitást követően korlátlanul és bármikor befizethetünk a számlánkra.
A NYESZ esetében is 20%-os az állami támogatás mértéke, de évente maximum 100 ezer forint (2020-ig nyugdíjba vonulók esetén évente 130 ezer forint), tehát az adókedvezmény maximális kihasználásához évente 500 ezer forintot kell befizetnünk a számlára.
NYESZ-nél több költséggel is találkozhatunk, például számlavezetési díj, értékpapír-kezelési díj, vagy éppen vételi/eladási jutalék. A számlavezetési díj mértéke törvényi előírás szerint nem lehet magasabb, mint a számlán jóváírt éves átlagos állomány 1%-ának megfelelő összeg, de minimum 2000 forint. Fontos továbbá, hogy ha veszünk valamilyen befektetési eszközt, akkor befizetésenként az első vételi ügylet díjmentes, a többi után pedig megbízási díjat kel fizetni.
A 10 év bűvös szám a NYESZ esetében is, ha adómentesen akarunk hozzáférni a számlán lévő megtakarításunkhoz. Arra is figyelni kell, hogy az adómentesség a 10 év letelte mellett csak akkor érvényes, ha a kifizetés nyugdíjszolgáltatásnak minősül, tehát már elértük a nyugdíjkorhatárt. Van lehetőség arra is, hogy 3 éven belül törjük fel a számlánkat, de akkor az adó megfizetése mellett az adójóváírásokat 20%-kal növelten kell visszafizetnünk. Olyan eset is felléphet, hogy már jogosultak vagyunk a nyugdíjra, de még nem járt le a 10 éves várakozási idő. Ha ekkor szeretnénk kivenni a pénzüket, megtehetjük a 20%-kal növelt adójóváírás visszafizetése nélkül is, azonban a hozam adóköteles lesz (16% SZJA és 27% eho). Itt egyébként még kiskaput jelenthet a vagyon TBSZ-re történő áthelyezése, de ennek is több feltétele van. Folyamatábrán is bemutatva a befektetés felhasználhatóságát:
Nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosítások szerződésszám és az egy szerződésre jutó vagyonban is alulmaradnak a másik két nyugdíj-megtakarítási termékkel szemben, de ahogy említettük, ez a termék fiatalságából és rendszeres jellegéből fakad. Ezek a termékek dolgoznak a legmagasabb költségekkel (főként a unit-linked típusú biztosítások). Megfigyelhető ugyanakkor a piacon, hogy a nyugdíjbiztosítások TKM-mutatója is egyre csökken, ami egyrészről az MNB TKM-re vonatkozó ajánlásának is betudható, másrészről pedig nyilván annak is, hogy egy fokozódó piaci versenyben a költségszintek lejjebb szorításával igyekeznek a szolgáltatók megnyerni a potenciális ügyfeleket.
A nyugdíjbiztosítás lényegében egy életbiztosítás, ahol a biztosító akkor fizet, ha
- jogosultak vagyunk a nyugdíjra, illetve
- haláleset bekövetkeztekor, vagy
- ha legalább 40%-ot romlik az egészségügyi állapotunk.
A nyugdíjbiztosításokon belül hagyományos és unit-linked (befektetési egységekhez kötött) termékek közül is választhatunk, mindkét esetben érvényes a 20%-os állami támogatás, de évente maximum 130 ezer forint, amelyet így egy 650 ezres éves befizetéssel lehet teljesen kihasználni (az adókedvezmény csak a nyugdíj-megtakarítás díjaira vonatkozik, a szerződésben foglalt kockázati elemek vagy kiegészítő biztosítások díjaira már nem). A nyugdíjbiztosítás típusán kívül arról is dönthetünk, hogy egyszeri vagy folyamatos díjas konstrukciót szeretnénk-e, bár a piacon többségben vannak a folyamatos díjas termékek.
Ha a befektetési szabadság szerint rangsorolunk, akkor azt mondhatjuk, hogy a nyugdíjbiztosítás valahol az előző két termék között helyezkedik el, attól függően, hogy hagyományos vagy unit-linked terméket választunk. A hagyományos (vagy klasszikus vegyes) konstrukcióknál szinte semmilyen beleszólásunk nincs a befektetési döntésekbe, cserébe viszont garantált kamatot kapunk, ráadásul a garantált kamaton felül elért hozam 80-90%-át is jóváírja a biztosító a számlánkon. Annyi még pozitívum, hogy mivel a biztosító fekteti be a pénzünket, ezért a befektetés kockázatát is ő vállalja át, az viszont hátrány, hogy a garantált kamat általában igen alacsony (forintalapú biztosításoknál legfeljebb 2,9%, euró alapúaknál pedig legfeljebb 1,9%).
A unit-linked termékeknél már nagyobb szabadságot kapunk a befektetések kiválasztásához, mi döntjük el, hogy milyen eszközbe fektetünk és mennyit. A nagyobb szabadság mellett mi futjuk a befektetés kockázatát is, itt nincs garantált hozam. Emellett itt számolni kell a számlavezetés és alapkezelés díjával, valamint a vételi/eladási jutalékokkal is (hasonlóan a NYESZ-hez). Amiről pedig egyáltalán nem szabad megfeledkezni: a kezdeti költségek, ennél a terméknél ezek ugyanis az első jó pár év teljesítményét elvihetik, ezért ha 10 évnél előbb akarjuk visszaváltani a biztosításunkat, akkor egy visszavásárlási tábla alapján, általában a tőkénk bizonyos hányadát is elveszítjük.
Ha elérjük a nyugdíjjogosultságot és 10 év már eltelt a szerződéskötés óta, akkor a nyugdíjbiztosításból történő kifizetést semmilyen adó sem terheli. Ha pedig előbb szeretnénk hozzájutni a megtakarításunkhoz (és az nem minősül nyugdíjcélú kifizetésnek), akkor az igénybevett adójóváírást 20%-kal növelten vissza kell fizetni, emellett pedig az alábbi kamatadó és eho is minket terhel (akkor, ha a hozam keletkezik a megtakarításainkon):
- Rendszeres díjaknál a szerződéskötést követő 5. évben 16% kamatadó és 6% eho, a 6. évtől ez megfeleződik (tehát 8% kamatadó és 3% eho), majd a 10. év után lesz a megtakarítás hozama adómentes.
- Eseti díjaknál 3 éven belüli feltörés esetén 16% kamatadót és 6% ehót kell fizetni, 3-5 év között ezek felét, majd az 5. év után lesz adómentes.
Az MNB statisztikái szerint még bőven van tér ezek előtt a termékek előtt, tavaly például átlagosan évi 222 ezer forintot tett ki a nyugdíjbiztosítások állománya, ami messze elmarad az maximális adókedvezmény kihasználáshoz szükséges 650 ezer forinttól.
Forrás: portfolio.hu
A seniorblog megjegyzése: tény, hogy megtakarítási formák léteznek, de addig, amíg az adókedvezmény max. kihasználásához minimum 500 ezer Ft-os megtakarítás szükséges éves szinten, addig sokunk számára ez még mindig nem valós lehetőség.