Egy blog értünk, nekünk, rólunk - az életünkről 50-en túl ... és innen.
NYESZ ÉS TBSZ
Mi a NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági számla)?
A nyugdíj-előtakarékossági számla 2006-ban került bevezetésre, mint a többpilléres nyugdíjrendszer egyik olyan eleme, ahol magunk dönthetünk nyugdíjcélú befektetéseinkről. Egy speciális értékpapírszámláról van szó, amelyen saját magunk helyezhetjük el pénzünket tetszés szerinti összeggel, tetszés szerinti időpontban és gyakorisággal.
Az önkéntes nyugdíjpénztári számlával összehasonlítva az egyik legfőbb különbség, hogy önállóan döntünk megtakarításaink befektetéséről, nem pedig valamilyen pénztár vagyonkezelőjére bízzuk azt. Ezért nem árt, ha a „befektető” rendelkezik némi pénzügyi ismerettel; minél több a hozzáértés, annál több pénz hozható ki egy ilyen számlából. Persze azt is megtehetjük, hogy a számlavezető bank szakemberére bízzuk a portfólió kiválasztását és esetenkénti változtatását.
Hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztárhoz, az állam itt is ösztönzi az előtakarékossági szándékunkat, és évente a befizetett összeg 20%-át, maximum 100 000 Ft-ot írnak jóvá a számlán (tehát itt is él az állami adókedvezmény).
A NYESZ megtakarításaihoz nyugdíjba vonuláskor, de minimum 3 év takarékoskodás után juthatunk hozzá. Ez ezt jelenti, hogy akár a nyugdíjkorhatárhoz közelálló vagy nyugdíjas is nyithat NYESZ-t, de minimum 3 évig takarékoskodnia kell. Tehát a nyugdíjba vonulás előtt (vagy nyugdíjasként) elegendő 3 év megtakarítás és máris igénybe vehetjük a kedvezményeket!
Fontos tudni:
Könnyű belátni, hogy - hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatáshoz - ez a verzió is csak akkor előnyös, ha hosszútávra tervezünk, és biztosak lehetünk abban, hogy az adott megtakarításra nem lesz szükségünk nyugdíjba vonulásunk előtt. A fiatalabb korosztály számára ez a döntés jelentős kockázattal jár, látva korunk kiszámíthatatlan pénzügyi atmoszféráját.
Mi a TBSZ (tartós befektetési számla)?
A TBSZ nem kimondottan nyugdíj-előtakarékossági termék, de ilyen célú megtakarítási szándékkal is nyitható, főleg azok számára, akik még messze vannak a nyugdíjkorhatártól.
Ez a megtakarítás is hosszútávúnak mondható, de korántsem olyan mértékben, mint az önkéntes nyugdíjpénztár és a NYESZ. A számla futamideje 3 illetve 5 év, plusz az úgynevezett gyűjtőév. Pénzünket tetszőleges gyakorisággal csak az adott gyűjtőévben fizethetjük be a számlára, majd az adott év végén a számla lezárásra kerül. Innentől kezdve a 3. év végén az elért kamat adója a 16% helyett 10% lesz, az 5. év végén teljes kamatadó mentességet élvez a megtakarításunk. Az állam tehát kamatadó-kedvezménnyel támogatja ezt a formát, egyéb adókedvezményt nem vehetünk igénybe. Amennyiben a futamidő lejárta előtt szeretnénk kivenni pénzünket, az a számla teljes megszüntetésével jár, továbbá be kell fizetnünk a kamat adóját.
Fontos, hogy 2 fajta TBSZ számla létezik. Az egyiken bankbetéteket tarthatunk, a másikon értékpapírokat (kötvények, részvények, befektetési alapok). A bankbetétek jelenlegi minimális kamatszintje mellett véleményem szerint csak a 2. verzió jöhet szóba.
A TBSZ hátrányaként említhető, hogy nem lehetséges a bankok közötti transzfer. Ha elégedetlenek vagyunk a számlavezető bank szolgáltatásával, nem vihetjük át TBSZ-ünket egy másik pénzintézetbe. A hírek szerint azonban ez a hátrány hamarosan megszűnik, mert hordozhatóvá válnak a számlák.
Összehasonlítva a TBSZ-t a NYESZ-szel és az önkéntes nyugdíjpénztári számlával, a TBSZ kívánja a legcsekélyebb elköteleződést. A TBSZ-t bármikor meg lehet szüntetni büntetlenül, csak a kamatadó-kedvezményt bukjuk el, vagyis ebben az esetben ugyanannyi nyereséggel kell beérnünk, mintha egy normál betét- vagy értékpapírszámlán tartottuk volna a megtakarításunkat.
Az alábbiakat ajánlom olvasásra:
https://azenpenzem.hu/cikkek/hova-tedd-a-nyugdijpenzt/1620/
https://hvg.hu/gazdasag/20140312_Igy_lehet_luxusnyugdija
PI (Fotó: seniorblog)